Mivel Mátri már több mint egy éve boldog párkapcsolatban él, akárhányszor kutyázni mentünk mindig az volt a téma velem mi is legyen. Remek rábeszélőképessége folytán július elején egy kártyavető jövendőmondónál kötöttem ki. ÉN - EGY KÁRTYAJÓSNÁL..... merthogyazmennyiretutira bejött Mátrinak amit neki mondott, egy órán keresztül beszélgettek, karma levétel meg miacsuda...
Szóval végül elmentem. Ühüm mondtam, itt vagyok. Helyzet van, pasi nincs. Karmaoldás lesz? Nem lesz?
Hát nem lett, mert állítólag nálam úgy állnak azok a csillagok ahogyan az a nagykönyvben meg vagyon írva. Tsupán tsak egy akadály leledzik, ha azt megoldom neten jön a bódogság még idén októberben egy határozott kiállású, jómódú oroszlán férfiember személyében (nnna itt már gyanút kellett volna fognom)...
Az akadály márpediglen egy hosszú éve lezáratlan "kapcsolat" izé... és vegyem tudomásul, felesleges minden "szó". Ezentúl hívást nem felvenni, levélre nem válaszolni, pláne nem szexelni (hehe, másik gyanús elem...hát azt nem látja....???? ) Óóóó gondoltam ez igazán nem lesz nehéz. Egyrészt mert a szó szoros értelmében ez a valami sosem volt mások által igazán (meg)érthető "kapcsolat", mondjuk éppen ezért a lezárás is maximum a lélekben történhetne, másrészt ajaj de próbáltam én már ezt "mostmicsinájjunk" módon lezárni. Azután persze két hónapot nyunnyogtam hol Attilának, hol Eszternek hogy megszüntette emailboxát ésmostaztán mindennekvége, legalábbszóltvolna, sokkvoltezajavából... szóval ez a probléma kipipálva. Fene sem gondolta akkor, hogy augusztusban sokkhatásként ér egy váratlan email, majd pár hete egy másik....
Nnna szóval, várakozással telin múlt a nyár, a szeptember. Közben kiderült, hogy nem jól működik ezem azom, így egy ideje már sör és cigimentes életem gondoltam lassan mindenmentessé válik. Így maradok magamban öregesen, csendesen.
Persze a kisördög nem alszik, neten meglelhető oroszlán fickó felfedezéséhez net-es regisztráció is kell, vagy mi a szösz. Mert mégis csak jobb lenne párban mint egyedül, a jövőre is gondolva két nyugdíjból tengődni és nem egyből és az sem ártana, ha rám nézne olykor olykor akkor is valaki, ha gyerekem már a nagy EU-ban valahol messze dolgozik a mindennapi betevőért. (Basszus, milyen romantikus indokok, nem igaz ;-) )
És most október vége felé, holnap első randi. Igaz nem oroszlán, igaz alig váltottunk pár levelet...de ne válogasson az ember lánya. Bár ez már huszonnyolcadik első randi kreatív módon újra a Margit szigeti zenélő szökőkútnál (ok,a huszonnyolc egész életemre vonatkoztatva is erős túlzás, csak nekem tűnik már annyira soknak) azért ismét bevállaltam. Mostanság a negyvenes férfiemberek jó része a huszonéves "fruskákat" kergeti, a most harmincasnak kikiáltott negyvenes nők örüljenek, ha egy ötven körüli legény szeme akad meg rajtuk...és ez nem a savanyú a szőlő effektus...
Annyira izé és frusztráló ez az egész randevúzós sz@rakodás, hogy kínomban az előbb lenyúltam és megettem gyerek fél tábla tejes milka csokiját ami szigorúan tiltott, de tök mindegy, a cigiszünet miatt felszaladt kétplusz kilót úgy sem tudom pár óra alatt levarázsolni, bár tegnap vettem egy télire való futónadrágot, mondván öreglány, itt az ideje az újrakezdő aktív sportolásnak. Jelenleg jobban izgat az, mikor jutok el valóban futni is, mint holmi hüjje oroszlánvadászat...és már alig várom azt a pillanatot is, mikor előfizetésem lejártával törölhetem magam a virtuális társkeresők világából hátradőlve azzal a tudattal, maradok egyedül, pedig én tényleg mindent megtettem.... :-)
Ma egész nap azon elmélkedtem, hogy így gyorsan végigpörgetve fejemben az első randis sztorik is megérnének egy remek blogbejegyzést... (a maival együtt).
