Szerencsére jó géneket örököltem, apai ágon. Fogorvossal eddig az éves ellenőrzések során találkoztam csupán. Mostanáig.

Mert most igenis fáj. Tompán és mindig. De egyelőre nincs meg a hiba, vagyis az valószínűleg az én készülékemben van csupán. Így várunk. A csodára, vagy valami másra.

Persze ilyenkor (na jó, nem csak ilyenkor) megy az intelem gyerkőcömnek is. Kölök, moss rendesen fogat, mert úgy végzed mint anyád. Bólogat a szentem buzgón és nagyokat, de persze valójában törődik is ő még ilyenekkel. Látom és tudom, mikor suttyomban megnézem a fogkeféjét, vagy szimplán sárgán virítanak a fogai mikor felém vigyorog.

Emlékszik még valaki a színező tablettára? Ami úgy működik, hogy elrágod, nyállal jól megzubogtatod kb. fél percig a szádban, aztán köpsz mint a TV maci (a régi!) és ahol nincs jól megmosva ott csupa piros a fog?

Bevetettem én ezt a technikát is, volt hogy egy hétig ment a tesztelés. Akkor remekül ment a fogmosás. Lapul még pár ilyen tabletta valahol a fiók mélyén, de egy 13 éves kölköt hogyan vegyek rá a már egyébként is jól ismert procedúrára? – Persze -  mondaná fiam – hogy utána egy hétig ne merjek beszélni a suliban? Azt már csak titokban merem bevallani, anno én is kipróbáltam ezt a „csodaszert”. Az eredmény: piros fogak mindenfelé… Lehet, hogy az én fogmosási technikám is hagy némi kivetnivalót maga után?