Avagy egy szülinap utóhatásai… :-)

Csütörtök délelőtt jött egy viber üzenet (nem mintha Mátri nem írna legalább napi négy üzenetet, most is épp jelzett a telefonom :-) ) ami tudatta velem, ma este márpedig kirúgunk a hámból, ha már tegnap a fúrás faragás miatt ez a tervünk ideiglenesen dugába dőlt.

Kiskoromban mint minden rendes kislány persze hogy szerettem volna királylány lenni, mert az olyan szép és csinos. De korona mindig csak a szomszéd kicsi lány fejére került, míg az iskolai farsangon én jobb híján boszorkányként feszítettem. Ideje volt hát, hogy én is koronát szerezzek. Hogy ez a kívánságom pont a szülinapomon teljesül majd, hát erre még álmomban sem gondoltam… :-)

 https://www.youtube.com/watch?v=vzAA_4RZsN0

A születésnap luxusa...

 Minden évünk: egy életkör. Egy gyűrű az életfa törzsén. És minden életkör végén kicsit meghalunk - ugyanakkor minden új kör kezdetén kicsit föltámadunk. Ezért van az, hogy az ember, rejtélyes okból, szomorú a születésnapján.

/ Müller Péter /

http://www.pozitivnap.hu/napi-pozitiv/az-elet-valoban-boldog-pillanatai-kepriport

"Ha fölfokozott vágyaink vannak, akkor tudhatjuk: rengeteg kudarc fog bennünket érni. Ez szorongással tölthet el bennünket, és nem szívesen látjuk be, hogy kudarcra ítéltük magunkat. A boldogság kulcsa ugyanis az alacsony elvárás, a kevesebbel való megelégedés, a választási szabadságunk önmagunk általi tudatos korlátozása, a döntéseink melletti elköteleződés, a jelenlegi életünk megbecsülése, és a hála amiatt, ami már a miénk."

/ Pál Ferenc /

Az úgy van, hogy az egészség megtartása (és a helyes tartás) érdekében (minimum) heti kétszer torna van, mese nincs. Szigorúan esti kutyasétáltatás után, főleg ilyenkor hűvösebb időkben mert leizzadtan nekiiramodni a hideg esti szélnek már nem igazán kellemes dolog.

Pár hete egy álmos vasárnap reggelen gyerkőc ébredés utáni első kérdése az volt: -Anya, ugye lesz adventi naptár idén is? Hogy erről álmodott-e, vagy csak úgy eszébe jutott nem tudom, bennem még az sem tudatosult odáig, hogy nemsokára kezdődik az advent. Kicsi kora óta van egy zsákocskás kalendárium. Óvodás és kisiskolás korában pici játékok, szaloncukor csokik egyaránt elfértek benne, egyetlen évet sem hagytunk ki. Most azt mondta a kölök, neki ez már nem kell. – Rendben van. Mondtam neki, majd kitalálok valamit. Kis idő múltán látom ám, sündörög a lelkem kifele a konyhába és valamit nagyon mondani szeretne. Gondoltam magamban, én most már kivárom, mi is lesz ebből. Hát a drága egyszer csak megszólal: - Anya, azért nekem mégis csak az a zsákos kalendárium kell. Olyan jó azt bontogatni minden nap… Tizenöt éves kamasz és milyen jó, hogy még benne van a gyerek is…

Borongós napra ébredtem,túl korán. Kutya játék és séta, reggeli kávé. Hétkor már a kertben voltam, hiszen megígértem, elültetem a tulipán hagymákat. Azokat, amiket a kert felásásakor kiszedtem, hogy a friss föld leterítése után vissza kerüljenek a földbe, immár rendezetten.  Nyolckor már minden kis hagyma a helyére került, irány a bolt és a piac.