Jó volt találkozni.

Jó volt beszélgetni Veled és meghatott, hogy megemlítetted ezt a blogot. Hogy olvasod :-)

Úgy döntöttem folytatom. Mert még mindig van mondanivalóm. És jó tudni, hogy valaki mégis csak megnézi ezt az oldalt...

Most csak annyit, fáradt vagyok. Most jöttünk haza a nyaralásból. Hát ez megér majd egy külön bejegyzést úgy hiszem. Meg azok a dolgok is, amiken mostanság keresztül küzdöttem magam. Lelkileg megterhelő...most csak ennyit tudok róluk írni. Még emésztem, de lassan kibontakozik egy két történet. Tanulság? Az is lesz, ígérem :-)

Csak tessék figyelni és olvasni. Aztán majd megvitatjuk egy sör mellett. Rendben? :-)

Még annyit, gyerkőc utálta az édesburgonya köretet. De minden mástól oda volt. Megismételhetnénk ezt a randevút. Nem gondolod? :)

Szombaton reggel ismét a piacon kezdtem. Nagy szatyorral indultam, mert terveim szerint ezen a hétvégén jött el a lekvár főzés ideje. A meteorológiai előrejelzés szerint egy időre vége kánikulának, a barack is érik, mi kell még?

Úgy tűnik a nyári szünet és a hőség beköszöntével fordított arányos a blog-ba való bejegyzéseim aránya.

Pedig történések most is vannak szép számmal, csak éppen a gép előtt töltött idő/ és kedv  csökkent az általam elfogadható minimális szintre és az egyéb tevékenységek kerültek inkább előtérbe:-).

" Már a hajnal sem olyan hűvös, mint pár nappal ezelőtt, indulni kell, bár tegnap is hosszú volt a munkanap.        Megszokásból veszem el az ingyenes újságot az aluljáróban, de ma nincs kedvem szavakat magolni. Csak ez a rohadt laptop ne lenne olyan nehéz.

Angolról hazafelé menet bandukolva, az embereket figyelve ma ezen elmélkedtem.Szilárd lenne a becsületes nevem (ezt apukámtól tudom). Ha én fiú lennék, most bizonyára…

Holnap vége a sulinak, kezdődik a jól megérdemelt 2,5 hónapos nyári szünet. A rendes szülő ilyenkor már minden hétre tudja, mit is fog csemetéje csinálni a szabad nyári napokon. Hát nálunk ez most nem így működik…

Osvát Erzsébet:  Cérnalábú zápor.....

Hull a zápor,
nyári zápor.
Hull az égből,
hull a fákról.
Cérnalábú gyors eső,
gyerekeket kergető.
Itt terem,
ott terem,
fut a faleveleken,
háztetőkön
tereken,
a réten, a járdán,
szürke csacsi hátán...
Cérnalábán fut, fut, fut,
el sem éred a kaput:
utánad fut
bőrig ázol.
Jól megtréfált ez a zápor!

Május utolsó hetei kissé zsúfoltak lettek, így „élménybeszámolóra” sajnos nem maradt időm (sem kedvem).

Pedig sok minden történt. Volt betegség, és emiatt elmaradt kirándulás, de megtartott gyereknapi bolondozás és cirkusz, „Heppi börszdéj” buli és családlátogatás egyaránt.

Sosem írtam naplót. Kamaszlány koromban ugyan megpróbálkoztam vele, mert minden romantikus leányregényben fő momentum volt a naplóírás, ám nekem nem igazán jött be ez a fajta (ön)közlési mód. A fantázia, az események agyban történő történetté formálása, események színessé és szórakoztatóbbá tétele azonban már akkor egy jó túlélési módszernek bizonyult.

Kezdem azzal, hogy lehetőség szerint azért senkinek nem ajánlanám ezt a fajta módszert, lehet izgalmat csempészni másképp is egy unalmas hétköznapba, nekem ez most így sikerült…

Bogyó már a második törpe nyuszi nálunk. Az elsőt még 2003-ban "szereztük be" egy kisállat kiállítást megtekintve gyerkőcömmel.